Balatoni F�zetek 2008/02.

�R�KZ�LD:

Hol az sok nagy hal a Balatonban?

A horg�szok panaszkodnak – kev�s a hal a Balatonban, a Hal�szati Rt. is panaszkodik – nem tudnak l�p�st tartani a legmodernebb technik�val felszerelt orvhal�szokkal, nincs lehet�s�g�k az �llom�ny  hat�kony megv�d�sre.

A horg�szok  a nagym�rt�k� lehal�sz�snak tulajdon�tj�k, hogy m�r csak v�letlen�l akad egy-k�t ponty a horog v�g�re, a hal�szok pedig l�tv�nyos akci�k keret�ben t�bb ezer pontyot engednek a Balatonba �s �g�rik, hogy azokat �k nem hal�ssz�k le, az �j telep�t�sek �pp  a horg�szok �rdek�ben t�rt�ntek.

Ezek �vtizedek �ta visszat�r�, feloldhatatlannak t�n� ellent�tek a hal�szok �s horg�szok k�z�tt, de vajon mi volt a helyzet egy �vsz�zaddal ezel�tt?

A korabeli �js�gokb�l pontosan rekonstru�lhatjuk, hogy – akkor sem volt m�sk�pp!

Balatoni Hirlap, 1898.:

Haz�nk hajdan legd�sabb tav�nak, a sz�p Balatonnak hal�szati �gyei bizony szomor� st�diumba ker�ltek m�r �vek �ta. A F�ldm�vel�s�gyi Miniszt�rium seg�ts�g�vel 20 l�da halpete �rkezett a csehorsz�gi tavakb�l a keszthelyi hal�szmesterhez, hogy helyezze el azokat a Balatonban

R�szben a rabl�hal�szat, r�szben a pet�k kikel�s�nek k�r�lm�nyeiben be�llott v�ltoz�s a Si� szab�lyoz�sa miatt annyira megromlott mind min�s�g, mind mennyis�g tekintet�ben, hogy csak �r�mmel lehet �dv�z�lni azt a nagyszab�s� kezdem�nyez�st, mely tervszer� gazd�lkod�ssal akarja vissza�ll�tani a balatoni hal�szat r�gi j� nev�t. Az alap�t�k �ltal kibocs�tott, az orsz�gos lapokban is k�zz�tett felh�v�s�ban az al�bbiakat is  olvashattuk: (R�szletek)

 - A balatoni �sszes hal�szati jogtulajdonosokb�l az 1888. XXX. t.cikk, illetve a FM 1892. j�nius 18-�n 29829 sz. alatt kelt hat�rozat�val j�v�hagyott alapszab�lyok alapj�n �nk�ntesen alakult „Balatoni Hal�szati T�rsulat” az eg�sz Balatonnak k�r�lbel�l 108 ezer kat.h. kiterjed�s� medr�t hal�sz�s c�lj�b�l, egy �ltalunk alak�tand� r�szv�nyt�rsas�gnak 1900. janu�r 1-t�l b�rbe adta 25 egym�st k�vet� �vre…A Rt. a hal�szatot sz eg�sz Balatonnak k�r�lbel�l fele r�sz�ben �nkezel�sben, m�g m�sik fele r�sz�t alb�rletek �tj�n �rt�kes�ti…hogy a hal�llom�nyt ne csak fenntartsa, de szerz�d�sszer�leg v�llalt k�telezetts�ge �rtelm�ben rendszeres fias�t� tavak l�tes�t�se, ill. m�k�dtet�se �ltal azt direkt m�don is emelje..

Az els� t�rsulat Sz�chenyi Imre eln�klet�vel 1898. december elej�n alakult meg Keszthelyen.

A szerz�d�s egyik pontja azt is kimondta, hogy az Rt. az els� 3 �vben 1 milli� pet�t �s 10 milli� s�ll� ikr�t, a k�vetkez� 17 �vben 3 milli� pontyivad�kot �s 30 milli� s�ll� ikr�t k�teles a Balatonban elhelyezni.

Az els�, g�zhaj�val tervezett hal�szat id�pontj�t 1890. m�rcius 10.-re tervezt�k.

N�h�ny �v eltelt�vel bebizonyosodott, hogy nem bizonyult szerencs�s d�nt�snek a hal�szati monop�lium kialak�t�sa, val�s�gos h�bor� d�lt a balatoni hal�szat k�r�l, mint ahogy a Dun�nt�li K�zl�ny 1907. janu�r 28.-i sz�ma �rta:

 „Fej�t�l b�d�s�dik a hal

….mert a k�z�ns�g panaszkodott, a b�rl�k panaszkodtak. A sajt� er�lyes hangon orvosl�st k�vetelt. Hi�ba. A hivatalos meg�llapod�st nem v�ltoztathatt�k meg…. A Re� Jen� igazgat�sa alatt �ll� t�rsas�g …a balatonparti k�zs�gek r�sz�re halat nem ad, a hal �r�t �nk�nyesen emeli, az �r felver�s�ben a budapesti m�sz�rosokkal sz�vetkezik, mert a halat a f�v�rosi �s k�lf�ldi el�rus�t�knak adja…”

A t�mad�s nem maradt abba a K�zl�ny k�s�bbi sz�maiban sem:

Az alapt�ke tekint�lyes r�sz�nek elpocs�kol�sa ut�n a r�szv�nyesek felsz�mol�st k�veteltek. A pusztul�sra �t�lt konzorcium buk�s�t hat esztend�vel ezel�tt – azaz a megalakul�st k�vet� els� �vben! - csak �gy ker�lt�k el, hogy az �llam a seg�ts�g�re sietett k�lcs�n�kkel. A n�p p�nz�b�l ny�jtott t�mogat�st az el�kel� urak t�rsas�g�nak, hogy a „n�p boldog�t�s�ra, a Balaton megfogyatkozott hal�llom�ny�nak a szapor�t�s�ra, �s a fogyaszt�knak olcs� ell�t�s�ra igyekszik”.

Pedig m�r bizonyos volt, hogy a Re�-bach vad�szok az emberi hisz�kenys�gre utaztak.

A tervszer�tlen �s nagym�rt�k� lehal�sz�s ugyan megn�velte a Rt. pap�rjainak �rt�k�t, de a Balatonban m�g kevesebb hal maradt, mint a T�rsas�g megalakul�sa el�tt. Az egyes hal�szcsoportokt�l j�val �ron alul v�s�rolta fel a csoportot illet� halmennyis�get: egy r�sz jutott a csoportnak, hat az Rt.nek.

Ezek a k�r�lm�nyek nagyban befoly�solt�k az �jb�l megn�vekv� orvhal�szat �s horg�szat fellend�l�s�t, mert m�sk�pp ugyan nem juthattak volna halhoz a t�parti telep�l�sek, ez a folyamat tov�bb cs�kkentette a m�r akkor is szeg�nyes hal�llom�nyt.

 A leg�lesebb t�mad�s az �js�g 1907. febru�r 10.-i sz�m�ban �rte a Hal�szat Rt.-t:

„A tizenh�rompr�b�s fajmagyarok, a kacag�nyos �s�k egyenes lesz�rmazottjao, a debizonyisten hazaffyak a balatoni halat a d�li vas�t �llom�sair�l a gy�l�lt B�csbe sz�ll�tj�k. A schwarzgelb Wien balatoni fogast zab�l, m�g p.o. a sz�nmagyar Si�fok piac�ra m�g harmadrend� keszeg sem ker�l. A b�r�s�gi t�rgyal�son ben fogom bizony�tani, hogy az osztr�k f�v�rosba a balatoni halak milyen �ri�si t�meg�t sz�ll�tott�k fel. Az elm�lt vas�rnap a si�foki p�lyaudvaron ezzel a c�mz�ssel: „Lagerhaus-Wien!” 20 hatalmas halaskosarat l�ttam. �s engrossban val� lifer�l�s mindennap ism�tl�dik.”

Nem k�sett a T�rsas�g saj�tos v�lasza sem:

 A lap szerkeszt�j�t a si�foki Fodor-f�le vend�gl�ben h�rom kiszolg�lt csend�r�rmester tettleg is inzult�lta, majd a legk�zelebbi vonattal elt�voztak Si�fokr�l. K�s�bbiekben bebizonyosodott, hogy a Re�-f�le T�rsas�gt�l kapt�k megb�zat�sukat.

„A megrendelt t�mad�s el�tt a b�csi Lagerhaus si�foki telep�n hossz� tan�cskoz�s folyt. Meg�rkezett Re�, a k�zismert Re�, a hebeg� cselekv�s atyamestere, a v�gottfark� halak v�d�szentje, az a bizonyos Eugen Re�, a vicin�lis halember az �gyvezet� igazgat�val, Purguly P�llal, meg a k�rm�nfont enyingi fisk�lissal, Edu�rd Weil jogtan�csos-igazgat�val huszonn�gy�r�s tan�cskoz�st folytatott. Az inzultust e tan�cskoz�sok keret�ben hat�rozt�k el. A markos alkalmazottak t�virati utas�t�st kaptak. Egy napig az inzultus v�grehajt�sa c�lj�b�l Si�fokon is tart�zkodtak.”

A Balatoni Sz�vets�g is �rezhette a folyamat k�ros k�vetkezm�nyeit. Diplomatikusan nem fordult szembe a Hal�szati Rt.-vel, ez�rt mozgalmat ind�tott a helyi telep�l�sek hallal val� ell�t�sa �rdek�ben - a t� mellett l�tes�tend� mesters�ges tavakb�l! Mosolyogni val� kezdem�nyez�s – halastavakat a Balaton mell�!?

K�zz� is tette felh�v�s�t Halgazdas�gok alap�t�s�ra. N�h�ny helyen, �gy Veszpr�mben (Jutason), �s a somogyi Bog�ton meg is alakultak az els� „t�halgazdas�gok.”

A Sz�vets�g terve m�gsem oldhatta meg teljesen a balatoni telep�l�sek hallal val� ell�t�s�t, mert a helyzet m�sf�l �vtized eltelt�vel sem v�ltozhatott meg igaz�n, legal�bb is err�l tud�s�t a Si�fok �s Vid�ke c. lap 1924.

„A hal�szati rt. figyelm�t felh�vjuk, hogy a Si�ban �s a t�li kik�t�ben vesztegl� hal�szb�rk�kb�l kimondhatatlan b�z �rad, tapasztaltuk, hogy a b�rk�kban roml�snak indult apr� halakb�l ered, egyben felk�rj�k a r�szv�nyt�rsas�g igazgat�j�t, tegye lehet�v�, hogy si�fokiak Si�fokon v�s�rolhassanak halat, ne legyenek k�nytelen Budapestr�l hozni.”

A Hal�szati Rt. n�h�ny kis hirdet�s�ben ugyan megpr�b�lta c�folni az �ll�t�sokat, szerint�k  a si�foki telepen rendel�sre folyamatosan lehet v�s�rolni b�rmilyen halat, de arra nem adott v�laszt, hogy az �zletekben, piacokon mi�rt nem lehet hozz�jutni az �zletes balatoni halakhoz. 

Nem csak a hal�llom�ny mennyis�g�vel voltak gondok, hanem sz�mtalan f�lt� lev�l is �rkezett a Balatoni Sz�vets�g c�m�re: aggodalmukat fejezt�k ki a Balatont�l idegen halfajok betelep�t�se �s elszaporod�sa ellen. Wenninger M�ty�s tatai olvas� level�t teljes terjedelm�ben le is k�z�lte a Sz�vets�g lapja:

„Korunkban minden �jdons�g j� �s kedves, ha mindj�rt nem is el�ny�s. Ez�rt nem egyszer okulunk saj�t k�runkon. Esterh�zy Ferenc gr�f tati t�gazdas�ga tal�n a legels� a kontinensen. Ez a t�gazdas�g nem csak a legr�gibb, hanem a legokszer�bben kezelt halteny�szt�s is, a mely k�lf�ldi ki�ll�t�sokon az els� d�jat szokta nyerni �s leverte m�g a cseh halgazdas�gokat is. Mag�t�l �rtet�dik, hogy itt minden megpr�b�ltak, amellyel a halteny�szt�st j�vedelmez�bb� lehet tenni. �vekkel ezel�tt k�s�rleteztek m�r a t�rpeharcs�val, de b�z annak nagybani teny�szt�s�t �ppens�ggel nem tal�ltak el�ny�snek. Ez�rt, mint mell�kfajt teny�sztik, nem is a f�, hanem a legkisebb t�ban.

A tapasztalat ugyanis arr�l gy�zte meg �ket, hogy a t�rpeharcsa a legfal�nkabb ragadoz�. Az az el�nye, melyet mellette f�lhoztak s a mi�rt a Balatoni Hal�szati Rt. t�bb sz�zezret a Balatonba bocs�tott, hogy puszt�tja k�l�n�sen a b�k�kat �s b�kapet�ket, annyiban �llja meg hely�t, hogy emellett �ppen �gy puszt�tja a kis halakat, de a halikr�t is, enn�l fogva a csuk�n�l is veszedelmesebb ragadoz�. A boncol�s �s a belek megvizsg�l�sa arr�l tett k�ts�gbevonhatatlan bizonys�got, hogy az ilyen t�rpeharcsa gyomr�ban csak kis halakat �s halikr�t tal�ltak, a mi nem z�rja ki, hogy a b�k�t �s a b�kapet�t is meg nem eszi, jobb, ha nincs. Ahol sok a b�ka, ott kev�s hal van, ott term�szetesen az el�bbi a f�t�pl�l�ka �s megford�tva.

�vtizedeken �t folytatott lelkiismeretes �s szakszer� k�s�rletez�sek folyt�n a tatai tavakban a f�hal�llom�ny a ponty, fogass�ll� �s a harcsa; a t�bbi halfajokat csak mell�kesen teny�sztik, milyenek a csuka, czomp�, angolna, d�v�rkeszeg. A t�rpeharcs�nak husa sem valami kiv�l� j�, ink�bb laza �s szivacsszer�.

J�akarat� szolg�latot k�v�nok teh�t tenni a balatoni hal�szatnak, a mid�n ezen k�r�lm�nyre az illet�kes k�r�k figyelm�t tisztelettel f�lh�vni b�torkodom azon figyelmeztet�ssel, hogy a t�rpe harcsa teny�szt�s�t ne er�ltess�k �s ilyen hallal ne szapor�ts�k a Balaton speczi�lis eredeti hal�llom�ny�t.

M�g egy k�r�lm�nyt nem hagyhatok f�leml�t�s n�lk�l a t�rpeharcs�ra vonatkoz�lag. Ivad�kai ugyanis porontykorukban  kukaczalak�ak, a melyeket a nem ragadoz� halak is f�lfalnak. A mint az ilyen t�rpe harcsaporonty a f�lfal� hal nyeldekl�j�re �, kifesz�ti k�t oldal�n t�visszer� t�j�t, mi�ltal a hal azt elnyelni nem k�pes �s el�bb-ut�bb belepusztul.

Nem egy pusztul�jelben lev� halat fogtak ki, megdagadt �s v�rrel bor�tott fejjel a tatai t�b�l, a melynek vizsg�lat�n�l j�ttek r� a baj ok�ra, megtal�lv�n a t�rpe harcsaporontyot a hal tork�ban megakadva.

Senki sem veheti t�lem rosszn�ven, hogy mint m�sf�l �vtizeden �t volt balatoni lakos, akkor is �s m�g most is �rdekl�d�m magyar tenger�nk, haz�nk ezen b�szkes�g�nek hal�llom�nya ir�nt.”

Nem csak a t�rpeharcsa elszaporod�sa okozott gondot, hanem m�r az 1890-es �vek v�g�n elszaporodott angolna�llom�nyt sem n�zt�k j� szemmel, igaz az els� fog�sok m�g igazi szenz�ci�t is jelentettek: 

Angoln�k a Balatonban, 1893.

Egyszerre hat lev�l is �rkezett a Balaton vid�k�r�l, hogy nagy, k�gy� alak� halakat, vagyis angoln�kat fogtak, pedig ez a halfaj nem term�szetes a t�ban. A hal�szok persze nincsenek hozz�szokva s nagyokat n�znek, mikor egy-egy beleakad a h�l�ba.

Egy Toller Vencel nev� horg�sz a kez�re k�t�tte a madzagot �s k�zzel ragadta meg a fog�st. Az �ri�s hal �gy k�r�lcsapta a horg�szt, hogy a cs�nakb�l a v�zbe esett, de a hal m�gsem menek�lhetett el, mert az inge al� cs�szott. �gy �szott ki Toll�r a partra, ahol a m�sf�l m�ter hossz� angoln�t csak bottal tudta agyon�tni. A balatoni hal�szok ugyanis nem eszik meg az angoln�t, mert azt tartj�k, hogy a halnak �s a k�gy�nak t�rv�nytelen gyermeke.

M�rkusz Henrik sz�rsz�i lakos is ritka sz�p angoln�t fogott a Balatonban. A nemmindennapos fog�st a Nemzeti M�zeum term�szetrajzi oszt�ly�n helyezt�k el.

A m�sik legnagyobb angoln�t, mely megfelel� hossz�s�g� s nem kevesebb, mint 3 kil�t nyomott, Rosenberg J�nos kenesei hal�szb�rl� als��rsi hal�szbokra fogta. Bolg�r Ferenc orsz�ggy�l�si k�pvisel� amint �rtes�lt a fog�sr�l, azonnal Rosenberghez sietett s jelezte sz�nd�k�t a ritka fog�s megv�tel�re. A hal�szb�rl� azzal felelt, hogy ilyen ritka adom�ny�t a Balatonnak csak urainknak szoktunk felaj�nlani, de ha az �r aj�nd�kba elfogadja, �gy lehets�ges. Bolg�r el is vitte s odaaj�nlotta az �pp f�redi vill�j�ban tart�zkod� Vaszary hercegpr�m�s asztal�ra.

A hat�sos halv�delem gondjai sem k�l�nb�ztek nagyban a mai �llapotokt�l:

A veszpr�mi kir. t�rv�nysz�k 1907. febru�r 18-�n t�rgyalta R�zsa J�nos �s Zsibor�cs J�nos balatoni hal�r�k �gy�t.

R�zsa J�nos a Balatoni Hal�szati Rt. hal�re m�jus 23-�n �jjel 11 �ra t�jban, Akaliban, t�rs�val Zsibor�cs J�nossal �rszolg�latot v�gzett, mikor orvhal�szokra akadtak. A figyelmeztet�sek ut�n leadott l�v�sek hal�losan megsebes�tett�k Pot� P�ter orvhal�szt, a kir�lyi �gy�szs�g ez�rt mindkett�j�k ellen elj�r�st ind�tott sz�nd�kos ember�l�s b�ntette miatt.

A megtartott t�rgyal�son, melyen Horv�th Zolt�n kir. t�rv�nysz�ki b�r� eln�k�lt, ejtett�k a v�dakat, az elj�r�st megsz�ntett�k, �ket pedig jogv�delem alapj�n felmentette. Az �t�let azonnal joger�re emelkedett, miut�n az �gy�sz �s a v�d� belenyugodott a v�dtan�cs hat�rozat�ba.